A fokozott tünetek azonnali orvosi beavatkozást igényelnek. A meleg káros tüneteit mutató személyeket soha nem szabad hazaküldeni, vagy magukra hagyni orvosi ellenőrzés nélkül! Személyi különbségek Megelőzés szabályai A meleghez hozzá kell szokni, és ez időt igényel, különösen nehéz fizikai munkánál. Az adaptáció 4-14 napig is tarthat, fokozatosan növekvő terhelés mellett. Az adaptáció különösen fontos hosszabb szabadság után, vagy jelentősen különböző klímájú helyek közti utazáskor. Az adaptáció része pl. az izzadtság felhígulása.
Miért olyan fontos a folyamatos folyadék-utánpótlás? Szervezetünk működéséhez elengedhetetlen, hogy a tápanyagok eljussanak a sejtekhez. Ezt a szállítómunkát a véráramlás végzi. Zavartalan keringéséhez egy 70 kg súlyú ember szervezetében 40 liter vízre van szükség. Testünk kétharmada! Színtelen, szagtalan, üres kalóriaként gondolunk rá, ám nincs élet nélküle. Hajlamosak vagyunk arra, hogy csupán vészjelzések esetén nyúljunk a vizespohárhoz. Forró nyári napokon akkor is fokozott a folyadékigény, ha nem érzünk szomjúságot.
Mik a tünetei a fenyegető folyadékhiánynak?
Kezdetben csökken a vérnyomás, szédülést és gyengeséget tapasztalunk. Izomrángások, fejfájás is előfordul. Ha ilyenkor sem pótoljuk a folyadékot, a helyzet súlyosabbá válik: ájulás, s a sejtek zsugorodása miatt agy- vese- és májkárosodás alakul ki.
Mit tegyünk, hogy elkerüljük a vészhelyzetet?
Természetesen legfontosabb a megelőzés, vagyis napi 1,5-2 liter folyadék fogyasztása, a szükséges mennyiség kánikula esetén duplájára is növekedhet. Legalkalmasabb ehhez az ásványvíz, mely a megfelelő ásványisó-bevitelt is biztosítja.
Hiába kúszik harminc fok fölé a hőmérő, a munkába járás alól ez nem mentség, bármilyen kellemes lenne egy fa árnyékában üldögélni. A munkáltatóknak azonban gondoskodniuk kell biztonságunkról ezekben a napokban is. Védőital biztosítása, napfénytől védett munkaterület, rendszeres pihenőidők - alapvető joga mindenkinek élni ezekkel a megoldásokkal, ha még várat magára a nyári szabadság.
Vízháztartásunk
Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegű személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melyből 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van. A szervezet egészséges működéséhez a véráramban levő mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektől az anyagcseretermékeket megfelelően tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.
A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetből közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hőmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nő az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor őrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges veseműködés és átlagos környezeti hőmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg időben akár kétszeresére növekedhet.
A szervezetben levő vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsősorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levő víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.
A vízhiány hatásai Amennyiben a folyadékveszteség például a meleg következtében fellépő verejtékezés miatt tartósan meghaladja a bevitt víz mennyiségét, a szervezet kiszáradása következhet be. A folyadékhiány első lépésben az agy szomjúságérző központját ingerli, emiatt többet iszik az ember. Amennyiben a folyadékbevitel nem tud lépést tartani a veszteséggel és emelkedik a vér nátriumkoncentrációja, aktivizálódik a szervezet sejten belüli víztartalma a véráram víztartalmát emelve. Ennek következtében azonban a sejtek a vízveszteség miatt zsugorodni kezdenek és működésükben zavarok állnak be. A kiszáradásra legfogékonyabb sejtek közé tartoznak az agysejtek, ezért a kiszáradás egyik fő jeleként jelentkezik a tudatzavar, mely kómáig fokozódhat. A verejtékkel só is távozik a szervezetből, emiatt nem tud a szükséges mennyiségű víz a vérbe jutni, így a vérnyomás csökken, ez szédülést okoz. A víz- és sóveszteség további fokozódása a vérnyomás olyan mértékű csökkenését idézheti elő, amely ájulást okozhat, valamint az agy, a vesék és a máj károsodásához vezethet.
Tünetek
Mit tegyünk? Az enyhébb vízhiány esetén víz ivása elegendő lehet a kiszáradás megelőzésére, azonban a nagyobb fokú víz- és sóhiány esetén a sók (elsősorban a nátrium és a kálium) pótlását is biztosítani kell. Ehhez ideális az úgynevezett izotóniás sóoldat (0,9 %-os nátrium-klorid tartalmú vizes oldat) lenne, azonban kellemetlen íze miatt senki nem fogyasztja szívesen. Az ásványvizek sótartalma - különösen a szén-dioxiddal dúsítottak - a verejtékkel elvesztett sót is pótolja, és ízét is kellemesnek érezzük. Abban az esetben, ha a vérnyomás olyan mértékben lecsökken, ami sokkot okozhat, egészségügyi ellátás szükséges: általában intravénás nátrium-klorid oldattal javítják a kiszáradt személy állapotát.
Elsősegélynyújtás:
Megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék elfogyasztásával a kiszáradás megelőzhető. Ennek jogszabályi hátterét a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (10) bekezdése tartalmazza. Ennek alapján igény szerint, de legalább félóránként kell védőitalt biztosítani a munkavállalók részére zárttéri és szabadtéri munkahelyeken is meleg időben. Védőitalként a jogszabály 14-16 °C hőmérsékletű ivóvizet javasol, azonban más, alkoholmentes, legfeljebb 4 súlyszázalék cukortartalommal rendelkező italt is adhat a munkáltató. Különösen ügyelni kell - például tűző napon történő munkavégzés esetén - a sugárzó hőnek is kitett munkavállalók folyadékveszteségének pótlására. A védőital biztosításán túl fontos a munkavállalók tájékoztatása, figyelmük felhívása a folyadékveszteség pótlásának szükségességére, a kiszáradás megelőzésére. A munkavállalóknak egymásra és a munkairányítóknak a beosztottakra is nagyobb figyelemmel kell lenni meleg időben, hogy az esetleges kiszáradás első jeleit észre vegyék.
A melegben végzett munka kockázatai
Környezeti tényezők
A melegben végzett munkára fel kell készülni.
Meg kell ismerni a kockázatokat és a veszélyek megelőzésének módját. A meleg (és a szabadban végzett munka többi környezeti tényezője) kockázatai ellen ugyanúgy védekezni kell a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása részeként, mint pl. a leesés vagy a csonkolásos balesetek ellen.
Ivóvíz biztosítás
Melegben legalább négy pohár vizet meg kell inni óránként. Ehhez elegendő ivóvíznek kell a munkaterületnél rendelkezésre állni. A dolgozókat ösztönözni kell a gyakori (víz) ivásra.
Árnyék
A dolgozóknak árnyékolt pihenő területet kell biztosítani, mely nyitott a környezet felé, vagy ventillátorral szellőztetett. Ha lehetséges a munkát is árnyékban kell végezni, karimás kalapot, laza, világos ruhát kell viselni.
Munkaszervezési intézkedések A külső hőmérséklet előzetes tanulmányozásával (előrejelzésekből) a meleg kockázata becsülhető. A meleggel 27 Celsius fok felett már foglalkozni kell, a kockázati szintek (National Oceanic and Atmospheric Administration (2005), National Weather Service Heat Index alapján):
Páratartalom
%
Igen nagy kockázatot jelentő hőmérséklet
oC
Nagy kockázatot jelentő hőmérséklet
oC
Fokozott kockázatot jelentő hőmérséklet
oC
40
43
37
32
45
41
37
32
50
40
36
31
55
39
34
31
60
39
33
30
65
38
33
30
70
36
32
29
75
36
32
29
80
35
31
29
85
34
31
28
90
33
31
28
95
33
30
28
100
32
30
28
Általános tanácsok melegben végzett munkához
Forrás: Magyar Ergonómiai Társaság
Országos Egészségfejlesztési Intézet
Nyáron négy literre is nőhet az ember napi vízigénye
2011.09.03. 19:13 spartaco
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet és az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület " Igyunk vizet Juditra" szlogennel folyadékfogyasztási kampányt indított, hogy felhívják a figyelmet a vízfogyastás fontosságára a forró nyári hónapokban. Mivel Judit napja nyár derekára esik, ezért lett a program jelmondata: Igyunk vizet Juditra!
Háttér
Szólj hozzá!
Címkék: ivóvíz víztisztító víztisztítás zuhanyszűrő csapszűrő
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://viztisztito-viztisztas.blog.hu/api/trackback/id/tr613200495
