víztisztító-háztartási víztisztítás

Hasmenésre és hányásra panaszkodik 27 ember Komlón. Azt mondják a büdös, fertőzött víztől betegedtek meg. Mind ugyanabban az utcában laknak. A vízszolgáltató szerint viszont nem fertőzött a víz, igaz azt elismerik, hogy több csőtörés is volt, és az ivóvízvezeték és a szennyvízvezeték nagyon közel van egymáshoz.

VÍZTISZTÍTÓ WEBÁRUHÁZ>>>

Miért olyan fontos a folyamatos folyadék-utánpótlás? Szervezetünk működéséhez elengedhetetlen, hogy a tápanyagok eljussanak a sejtekhez. Ezt a szállítómunkát a véráramlás végzi. Zavartalan keringéséhez egy 70 kg súlyú ember szervezetében 40 liter vízre van szükség. Testünk kétharmada! Színtelen, szagtalan, üres kalóriaként gondolunk rá, ám nincs élet nélküle. Hajlamosak vagyunk arra, hogy csupán vészjelzések esetén nyúljunk a vizespohárhoz. Forró nyári napokon akkor is fokozott a folyadékigény, ha nem érzünk szomjúságot.

Mik a tünetei a fenyegető folyadékhiánynak?

Kezdetben csökken a vérnyomás, szédülést és gyengeséget tapasztalunk. Izomrángások, fejfájás is előfordul. Ha ilyenkor sem pótoljuk a folyadékot, a helyzet súlyosabbá válik: ájulás, s a sejtek zsugorodása miatt agy- vese- és májkárosodás alakul ki.

Mit tegyünk, hogy elkerüljük a vészhelyzetet?

Természetesen legfontosabb a megelőzés, vagyis napi 1,5-2 liter folyadék fogyasztása, a szükséges mennyiség kánikula esetén duplájára is növekedhet. Legalkalmasabb ehhez az ásványvíz, mely a megfelelő ásványisó-bevitelt is biztosítja.

Hiába kúszik harminc fok fölé a hőmérő, a munkába járás alól ez nem mentség, bármilyen kellemes lenne egy fa árnyékában üldögélni. A munkáltatóknak azonban gondoskodniuk kell biztonságunkról ezekben a napokban is. Védőital biztosítása, napfénytől védett munkaterület, rendszeres pihenőidők - alapvető joga mindenkinek élni ezekkel a megoldásokkal, ha még várat magára a nyári szabadság.

Vízháztartásunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegű személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melyből 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van. A szervezet egészséges működéséhez a véráramban levő mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektől az anyagcseretermékeket megfelelően tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetből közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hőmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nő az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor őrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges veseműködés és átlagos környezeti hőmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg időben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levő vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsősorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levő víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.

A vízhiány hatásai Amennyiben a folyadékveszteség például a meleg következtében fellépő verejtékezés miatt tartósan meghaladja a bevitt víz mennyiségét, a szervezet kiszáradása következhet be. A folyadékhiány első lépésben az agy szomjúságérző központját ingerli, emiatt többet iszik az ember. Amennyiben a folyadékbevitel nem tud lépést tartani a veszteséggel és emelkedik a vér nátriumkoncentrációja, aktivizálódik a szervezet sejten belüli víztartalma a véráram víztartalmát emelve. Ennek következtében azonban a sejtek a vízveszteség miatt zsugorodni kezdenek és működésükben zavarok állnak be. A kiszáradásra legfogékonyabb sejtek közé tartoznak az agysejtek, ezért a kiszáradás egyik fő jeleként jelentkezik a tudatzavar, mely kómáig fokozódhat. A verejtékkel só is távozik a szervezetből, emiatt nem tud a szükséges mennyiségű víz a vérbe jutni, így a vérnyomás csökken, ez szédülést okoz. A víz- és sóveszteség további fokozódása a vérnyomás olyan mértékű csökkenését idézheti elő, amely ájulást okozhat, valamint az agy, a vesék és a máj károsodásához vezethet.

Tünetek

• Kezdeti: Fejfájás, izomrángások, váratlan fáradtság
• Fokozott: hőguta, hőkimerülés, szokatlan viselkedés pl. szédülés, hányás, gyengeség, gyors pulzus, erős izzadás vagy kiszáradt bőr.

A fokozott tünetek azonnali orvosi beavatkozást igényelnek.

Mit tegyünk? Az enyhébb vízhiány esetén víz ivása elegendő lehet a kiszáradás megelőzésére, azonban a nagyobb fokú víz- és sóhiány esetén a sók (elsősorban a nátrium és a kálium) pótlását is biztosítani kell. Ehhez ideális az úgynevezett izotóniás sóoldat (0,9 %-os nátrium-klorid tartalmú vizes oldat) lenne, azonban kellemetlen íze miatt senki nem fogyasztja szívesen. Az ásványvizek sótartalma - különösen a szén-dioxiddal dúsítottak - a verejtékkel elvesztett sót is pótolja, és ízét is kellemesnek érezzük. Abban az esetben, ha a vérnyomás olyan mértékben lecsökken, ami sokkot okozhat, egészségügyi ellátás szükséges: általában intravénás nátrium-klorid oldattal javítják a kiszáradt személy állapotát.

Elsősegélynyújtás:

• Mentők értesítése (tel: 104)
• Az áldozat "hűvösre tétele" (a jó értelemben)
• Ruházat könnyítése
• Vízzel itatás, ha eszméleténél van az áldozat és nem szédül
• Az áldozat letörlése és permetezése vízzel

A meleg káros tüneteit mutató személyeket soha nem szabad hazaküldeni, vagy magukra hagyni orvosi ellenőrzés nélkül!

Megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék elfogyasztásával a kiszáradás megelőzhető. Ennek jogszabályi hátterét a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (10) bekezdése tartalmazza. Ennek alapján igény szerint, de legalább félóránként kell védőitalt biztosítani a munkavállalók részére zárttéri és szabadtéri munkahelyeken is meleg időben. Védőitalként a jogszabály 14-16 °C hőmérsékletű ivóvizet javasol, azonban más, alkoholmentes, legfeljebb 4 súlyszázalék cukortartalommal rendelkező italt is adhat a munkáltató. Különösen ügyelni kell - például tűző napon történő munkavégzés esetén - a sugárzó hőnek is kitett munkavállalók folyadékveszteségének pótlására. A védőital biztosításán túl fontos a munkavállalók tájékoztatása, figyelmük felhívása a folyadékveszteség pótlásának szükségességére, a kiszáradás megelőzésére. A munkavállalóknak egymásra és a munkairányítóknak a beosztottakra is nagyobb figyelemmel kell lenni meleg időben, hogy az esetleges kiszáradás első jeleit észre vegyék.

A melegben végzett munka kockázatai

Környezeti tényezők

• Léghőmérséklet
• Páratartalom
• Sugárzó hő (napsütés)
• Vezetéses hő (pl. a talajból)
• Légmozgás (38 Celsius fok alatt kedvező, e felett kedvezőtlen)
• Munka intenzitása és időtartama
• Ruházat

Személyi különbségek

• Életkor
• Egészségi állapot
• Vízfogyasztás
• Alkoholfogyasztás (káros!)
• Kávéfogyasztás (káros!)
• Gyógyszerfogyasztás

Megelőzés szabályai

A melegben végzett munkára fel kell készülni.
Meg kell ismerni a kockázatokat és a veszélyek megelőzésének módját. A meleg (és a szabadban végzett munka többi környezeti tényezője) kockázatai ellen ugyanúgy védekezni kell a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása részeként, mint pl. a leesés vagy a csonkolásos balesetek ellen.

Ivóvíz biztosítás
Melegben legalább négy pohár vizet meg kell inni óránként. Ehhez elegendő ivóvíznek kell a munkaterületnél rendelkezésre állni. A dolgozókat ösztönözni kell a gyakori (víz) ivásra.

Árnyék
A dolgozóknak árnyékolt pihenő területet kell biztosítani, mely nyitott a környezet felé, vagy ventillátorral szellőztetett. Ha lehetséges a munkát is árnyékban kell végezni, karimás kalapot, laza, világos ruhát kell viselni.

Munkaszervezési intézkedések A külső hőmérséklet előzetes tanulmányozásával (előrejelzésekből) a meleg kockázata becsülhető. A meleggel 27 Celsius fok felett már foglalkozni kell, a kockázati szintek (National Oceanic and Atmospheric Administration (2005), National Weather Service Heat Index alapján):

A meleghez hozzá kell szokni, és ez időt igényel, különösen nehéz fizikai munkánál. Az adaptáció 4-14 napig is tarthat, fokozatosan növekvő terhelés mellett. Az adaptáció különösen fontos hosszabb szabadság után, vagy jelentősen különböző klímájú helyek közti utazáskor. Az adaptáció része pl. az izzadtság felhígulása.

Általános tanácsok melegben végzett munkához

• A munkát a nap hűvösebb időszakára kell időzíteni
• Gyakori pihenők és folyadékpótlás
• Nehéz munkához rotáció
• A munkások figyeljenek egymásra a tünetek felismerése érdekében

Forrás: Magyar Ergonómiai Társaság
Országos Egészségfejlesztési Intézet

VÍZTISZTÍTÓ WEBÁRUHÁZ>>>

Egyre nagyobb a hiány ivóvízből

Naponta 4000 ember hal meg a szennyezett ivóvíz következtében – állítja a Világ Egészségügyi Szervezet a WHO. Amennyiben a kormányok nem változtatnak ezen a helyzetet az idén 1,6 millió ember esik áldozatul a szennyezet víznek, illetve az általa terjesztett fertőző betegségeknek.

A WHO ezért tart keddtől világkonferenciát az emberiség ivóvízproblémájáról, ami lassan az egyik legnagyobb fejtörést okozza a világnak, és ma már nem csak a fejlődő világban, ahol változatlanul a legnagyobbak a problémák, de az iparilag fejlett országokban is.

A föld ivóvízkészletei ugyanis fogytán, vagy nagymértékben szennyezettek. A klímaváltozás tovább rontja a helyzetet. Ázsiában ma 700 millió ember küszködik krónikus vízhiánnyal. Semmilyen javulásra nem lehet számolni, ha a kormányok nem költenek komoly pénzeket az ivóvízkészletek védelmére, a szennyvizek tisztítására és újrahasznosítására.

VÍZTISZTÍTÓ WEBÁRUHÁZ>>>

Civil szervezetetek szerint ugyan a határérték alatt, de szennyező anyagok vannak a Dunában. A Fővárosi Vízművek szerint a főváros ivóvize nincs veszélyben.

A Levegő Munkacsoport igazgatója szerint több mérésük is bizonyította, hogy bizonyos mértékben mezőgazdasági vegyi anyagok vannak a Dunában. Horváth Zsolt kiemelte, hogy két budapesti mérésük során is találtak hasonló anyagokat.

A Levegő Munkacsoport igazgatója arról is beszélt, hogy a jövőben a hatóságokkal közösen végeznek méréseket, hogy mindenki által elfogadható eredményeket kapjanak.

Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek üzemeltetési igazgatója szerint előfordulnak szennyező anyagok a Dunában, de ezek nem veszélyeztetik a fővárosi ivóvizet.

A Fővárosi Vízművek üzemeltetési igazgatója elmondta, hogy a kritikus tavaszi időszakban mintegy 70 mintát vettek, de éves szinten több mint 10 ezer vizsgálatot végeznek.

VÍZTISZTÍTÓ WEBÁRUHÁZ>>>

Rákkeltő vegyszert tartalmaz a budapesti ivóvíz – ezt állítja a Levegő Munkacsoport. A környezetvédelemmel foglalkozó szervezet azt mondta az ATV-nek, hogy véletlenszerűen kiválasztott helyen és időben tesztelték a csapvizet, amelyben a határértéket magasan meghaladó mennyiségben találtak acetoklórt.

Ezt a Fővárosi Vízművekkel is közölték. A szolgáltató is mintát vett, de a laboreredmények alapján azt állítják, hogy nincs ilyen szennyeződés. A vízművek szerint a mezőgazdaságban használatos vegyszer a nagy mennyiségű eső miatt kerülhetett a Dunába amikor a Levegő Munkacsoport méréseket végzett, de hozzátette, hogy ennek nincs egészségre káros hatása.
(atv.hu)

VÍZTISZTÍTÓ WEBÁRUHÁZ>>>

határértéket magasan meghaladó mennyiségben tartalmaz szennyező anyagot az ivóvíz Budapesten: a Levegő Munkacsoport rákkeltő hatású acetoklórt talált a vízben. A Fővárosi Vízművek szerint azonban nem veszélyes az ivóvíz, mindössze arról lehet szó, hogy a Levegő Munkacsoport mérése idején csapadékos volt az idő, ami a szokottnál több vegyszert mosott a Dunába.

A határértékeket meghaladó mértékben talált mérgező növényvédőszer-maradékokat egy laboratóriumi elemzés a nyár elején vett budapesti ivóvízmintákban. A minták közül egy származik az osztrák-szlovák határról, négy Szlovákiából és 26 Magyarországról.

A 31 vizsgált vízminta mindegyike tartalmazott kisebb-nagyobb mennyiségben növényvédőszer-maradékokat. Két május végi budapesti ivóvízminta jelentősen a határérték fölött tartalmazott gyomirtásra használt acetoklórt, az egyikben literenként 221, a másikban 173 nanogramm volt a mért érték a megengedett 100 nanogramm helyett. Az acetoklór a Kaliforniai Környezetvédelmi Ügynökség szerint rákot okoz. Ilyen besorolása Európában nincsen, ám szerepel a hormonrendszert károsító anyagok európai uniós listáján. A leggyakoribb vízszennyező az acetoklór, amely egy híján az összes mintában előfordult. Viszonylag gyakran találtak metolaklórt, továbbá néhány esetben az évek óta betiltott és a gyomorrák kialakulásával összefüggésbe hozott atrazint, valamint a szintén a forgalomból már kivont trifluralint.

Az MTA NKI vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy azok a növényvédő szerek, amelyek megjelennek a Dunában, bár kisebb koncentrációban, de kimérhetőek az ivóvízben is. A mintavételek a 2011. május 26. és június 21. közötti időszakra estek, vagyis a mezőgazdasági vegyszeres kezelések megtörténtét követően.

"A Levegő Munkacsoport azt szeretné elérni, hogy egész évben mindenki egészséges ivóvizet ihasson. A vizsgálat eredményei remélhetőleg rádöbbentik a döntéshozókat, hogy határozott intézkedéseket kell hozniuk a folyóinkat és tavainkat érő mezőgazdasági eredetű szennyezés csökkentésére" - jelentette ki Simon Gergely környezetkémikus, a Levegő Munkacsoport programvezetője.

Sajnos a mostanihoz hasonló eseti mérések csak a szennyezés kimutatására alkalmasak, de a források és a folyamatok földerítésére, a szennyezés megelőzésére már nem. Ezért a hazai vizek folyamatos monitorozása elengedhetetlenül szükséges a víz- és talajszennyezések nyomon követésére, az illegális szerhasználat kimutatására, valamint a korábban kijuttatott, mára azonban kivont szerek anyagi átalakulásainak (felhalmozódás, lebomlás) lehetséges környezeti hatásainak követésére.

A cél az uniós előírásokkal összhangban olyan nemzeti akcióterv elkészítése és elfogadása a növényvédő szerek fenntartható használatáról, amely eredményeként csökken az ártalmas szerek használata a mezőgazdaságban, és ezáltal javul a vizek minősége.

Sürgető a hatósági ellenőrzés megerősítése és a kockázatcsökkentő, felvilágosító programok fokozott finanszírozása. Minderre annál is inkább szükség van, mert az elmúlt években történt leépítések után az ellenőrző hatóságok már alkalmatlanok a túlzott, illetve tiltott vegyszerezés visszaszorítására.

A mérési adatokból azonban egyáltalán nem következik, hogy ezentúl csak ásványvizet ihatunk.
A kiürült ásványvizes palackok gyártása és nem megfelelő kezelése komoly környezeti problémákat okozhat (a gyártásukhoz sok energia, nyersanyag szükséges, a műanyag palackok illegális elégetésekor rendkívül mérgező vegyületek kerülhetnek a levegőbe, az elhasznált palackok a hulladékhegyeket növelik).

Az ELTE Kémiai Intézet Analitikai Kémiai Tanszéke emellett több neves ásványvízben is mért PET palackból származó antimonszennyezést 2009-ben. Az antimon az arzénhez hasonló módon mérgező elem. Idén publikált vizsgálatok szerint a műanyagflakonban tárolt vizek hormonális aktivitása is megemelkedett.
A felszíni vizek szennyezettségére nem áll rendelkezésre elegendő hivatalos információ. A legtöbb szennyezőanyagra nem is léteznek felszíni vízre érvényes határértékek, a hatóságok nem mérnek elegendő számú mintát, továbbá az eddiginél többféle szennyezőanyag mérése lenne szükséges. A feladat a határértékek szigorításával a mezőgazdasági vegyszerezés csökkentése, illetve a mérgező vegyszerek kiváltása az emberi egészségre kevésbé ártalmas anyagokkal. Így majd nemcsak azokban az évszakokban ihatunk jó minőségű csapvizet, amikor szünetelnek a mezőgazdasági munkák, hanem egész évben.
 

Folyókból és tavakból, valamint az ivóvízhálózatból vett vízminták növényvédőszer-szennyezettségét vizsgáltatta meg a Levegő Munkacsoport és a szlovák Fenntartható Alternatívák Központja a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával (HUSK/0901/2.1.2/0076) megvalósuló programjuk keretében. A mintákat a Duna vízgyűjtő területén vették. A 31 vizsgált vízminta mindegyike tartalmazott kisebb-nagyobb mennyiségben növényvédőszer-maradékokat.

A minták közül egy származik az osztrák-szlovák határról, négy Szlovákiából és 26 Magyarországról. Két májusvégi budapesti ivóvízminta jelentősen a határérték fölött tartalmazott gyomirtásra használt acetoklórt, az egyikben literenként 221, a másikban 173 nanogramm volt a mért érték a megengedett 100 nanogramm helyett. Az acetoklór a Kaliforniai Környezetvédelmi Ügynökség szerint rákot okoz. Ilyen besorolása Európában nincsen, ám szerepel a hormonrendszert károsító anyagok európai uniós listáján . A leggyakoribb vízszennyező az acetoklór, amely egy híján az összes mintában előfordult. Viszonylag gyakran találtak metolaklórt, továbbá néhány esetben az évek óta betiltott és a gyomorrák kialakulásával összefüggésbe hozott atrazint, valamint a szintén a forgalomból már kivont trifluralint.

VÍZTISZTÍTÓ WEBÁRUHÁZ>>>

Legalábbis a május végi június eleji időszakban, amikor az ivóvíz szennyezettsége kritikus szinteket ér el - derül ki a Levegő Munkacsoport kutatásából. Ebben az időszakban a mezőgazdasági tevékenységek következtében igen magas a gyomirtó szerek koncentrációja a Dunában, amely felelőssé tehető a daganatos betegségek kialakulásában, állította Simon Gergely a Levegő Munkacsoport környezetkémikus program vezetője a Klubrádió Zöldklub című műsorában.

Víztisztító webáruház>>>

A hőség által kiváltott egészségártalmak kivédésének leghatékonyabb módja a bőséges, napi 2-4 liternyi folyadékfogyasztás, ezért a megfelelő folyadékbevitelre a nagy melegben fokozottan figyeljünk. Magyarországon a csapvíz iható, és az ország legnagyobb részén minősége is jó.

A csapvíz előnyei

Nyugodtan fogyasztható egyenesen a csapból is, de citromkarikával ízesítve, limonádénak vagy teának elkészítve, lehűtve jóízű, garantáltan természetes, adalékanyag-mentes kiváló szomjoltó. Szódavíznek elkészítve vagy gyümölcsszörppel is fogyasztható. A csapvíz előnye, hogy olcsóbb a palackozott italoknál, könnyen hozzáférhető, továbbá nem kell a tele palackokat az üzletből hazacipelni, nem keletkezik műanyag hulladék, nem kell bajlódni az üvegek visszaváltásával sem.

Magyarország kiváló ásványvizeiből is nyugodtan fogyaszthatnak azok, akik a palackozott vizeket részesítik előnyben. Az ásványvíz fogyasztása a szervezet ásványi anyag szükségletét kielégíti, így a hőség idején, a szokásosnál nagyobb folyadék-, s azzal az ásványi anyag veszteség legegyszerűbb pótlására alkalmas.

Nem minden palackozott víz ásványvíz, még ha annak látszik is, illetve nem ásványi anyagokban különösen gazdag víz. Nem ritka a csekély, vagy igen kis ásványi anyag tartalmú palackozott víz a boltok polcain.

A palackozott vizek egy része egyszerű ivóvíz, másik része kis ásványianyag-tartalmú karsztvíz, vagy ásványi anyagokban ugyancsak szegény forrásvíz, mások ásványi anyagok utólagos hozzáadásával dúsított kútvizek.

Palackozott ásványvizek - Mit érdemes róluk tudni?

A ma érvényes hazai szabályozás szerint legalább 500 mg/l ásványi anyagot kell a palackozott ásványvizeknek tartalmazni, a kalcium és magnézium sók legkisebb mennyiségének kikötése mellett, korábban pedig csak azt a vizet lehetett ásványvízként értékesíteni, amelynek ásványi anyag tartalma meghaladta az 1000 mg/l-t. Azt tanácsoljuk, hogy – akinek egészség állapota miatt orvosa másként nem rendeli – a hőség napjaiban a csapvíz mellett ásványi anyagokban gazdag vizet is fogyasszon. A magyarországi ásványvizek nagy része ilyen.

Az ásványi anyagok bevitelére a zöldség- és gyümölcslevek is megfelelőek, melyek nem csak pótolják a szervezet ásványianyag-veszteségét, hanem szomjunkat is oltják.

Természetesen a palackozott ásványvízre is érvényes a palackon feltüntetett minőség-megőrzési idő betartása. A felbontott palackos vizet - különösen a széndioxidmentes (ún. csendes) vagy kis széndioxid tartalmúakat - lehetőleg ne tároljuk hűtés nélkül egy-két napnál hosszabb ideig.

A vásárló a fogyasztói tájékoztató, a címke alapján tájékozódhat, ám sokan nem olvassák el a jelöléseket. Palackozott természetes ásványvíz vásárlása esetén a címkén szereplő információk közül a víz ásványi anyag tartalmára különösen figyelni kell.

Hőség idején fontos, hogy összes oldott ásványi anyag tartalomban gazdag, 1000 mg/l körüli, vagy nagyobb összes oldott ásványi anyag tartalmú természetes ásványvizet is fogyasszunk, elsősorban olyat, amely a szervezet napi kalcium– és magnézium-szükségletét részben fedezi.

Ezekben a kalcium tartalom több mint 150 mg/l, a magnéziumtartalom több mint 50 mg/l. A nagy folyadékvesztéssel járó időszakban a 20-200 mg/l nátriumtartalmú vizek fogyasztása is előnyös lehet.

Víztisztító webáruház>>>

Akár rákot is okozhatnak azok, a feltehetően gyomirtó szerekből származó anyagok, melyeket a Levegő Munkacsoport káros koncentrációban mutatott ki a budapesti csapvízből.

A határértékeket meghaladó mértékben talált mérgező növényvédőszer-maradékokat egy laboratóriumi elemzés a nyár elején vett budapesti ivóvízmintákban – adta tudtul Simon Gergely környezetkémikus, a Levegő Munkacsoport programvezetője, a Levegő Munkacsoport tagja, aki rámutatott: sürgetik a mezőgazdasági vegyszerhasználat fokozott szigorítását és ellenőrzését!

Rákot okozhat?

Folyókból és tavakból, valamint az ivóvízhálózatból vett vízminták növényvédőszer-szennyezettségét vizsgáltatta a Levegő Munkacsoport és a szlovák Fenntartható Alternatívák Központja a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. A mintákat a Duna vízgyűjtő területén vették. A munkacsoport jelentéséből kiderül: A 31 vizsgált vízminta mindegyike tartalmazott kisebb-nagyobb mennyiségben növényvédőszer-maradékokat.

A minták közül egy az osztrák-szlovák határról, négy Szlovákiából és 26 Magyarországról származik, két májusvégi budapesti ivóvízminta jelentősen a határérték fölött tartalmazott gyomirtásra használt acetoklórt, az egyikben literenként 221, a másikban 173 nanogramm volt a mért érték a megengedett 100 nanogramm helyett. Az acetoklór a Kaliforniai Környezetvédelmi Ügynökség szerint rákot okoz.

Ilyen besorolása Európában nincsen, ám szerepel a hormonrendszert károsító anyagok európai uniós listáján . A leggyakoribb vízszennyező az acetoklór, amely egy híján az összes mintában előfordult. Viszonylag gyakran találtak metolaklórt, továbbá néhány esetben az évek óta betiltott és a gyomorrák kialakulásával összefüggésbe hozott atrazint, valamint a szintén a forgalomból már kivont trifluralint.

Dunából a pohárba

Az MTA NKI vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy azok a növényvédő szerek, amelyek megjelennek a Dunában, bár kisebb koncentrációban, de kimérhetőek az ivóvízben is. A mintavételek a 2011. május 26. és június 21. közötti időszakra estek, vagyis a mezőgazdasági vegyszeres kezelések megtörténtét követően.

- A Levegő Munkacsoport azt szeretné elérni, hogy egész évben mindenki egészséges ivóvizet ihasson. A vizsgálat eredményei remélhetőleg rádöbbentik a döntéshozókat, hogy határozott intézkedéseket kell hozniuk a folyóinkat és tavainkat érő mezőgazdasági eredetű szennyezés csökkentésére – jelentette ki Simon Gergely.

A projekt célja az uniós előírásokkal összhangban olyan nemzeti akcióterv elkészítése és elfogadása a növényvédő szerek fenntartható használatáról, amely eredményeként csökken az ártalmas szerek használata a mezőgazdaságban, és ez által javul a vizek minősége.

Pénz kellene a felvilágosításra

Sürgető a hatósági ellenőrzés megerősítése és a kockázatcsökkentő, felvilágosító programok fokozott finanszírozása. Minderre annál is inkább szükség van, mert az elmúlt években történt leépítések után az ellenőrző hatóságok már alkalmatlanok a túlzott, illetve tiltott vegyszerezés visszaszorítására.

A közlemény kiemeli: a mérési adatokból azonban egyáltalán nem következik, hogy ezen túl csak ásványvizet ihatunk. Az ELTE Kémiai Intézet Analitikai Kémiai Tanszéke emellett több neves ásványvízben is mért PET palackból származó antimonszennyezést 2009-ben. Az antimon az arzénhez hasonló módon mérgező elem. Idén publikált vizsgálatok szerint a műanyagflakonban tárolt vizek hormonális aktivitása is megemelkedett.

A felszíni vizek szennyezettségére nem áll rendelkezésre elegendő hivatalos információ. A legtöbb szennyezőanyagra nem is léteznek felszíni vízre érvényes határértékek, a hatóságok nem mérnek elegendő számú mintát, továbbá az eddiginél többféle szennyezőanyag mérése lenne szükséges. A feladat a határértékek szigorításával a mezőgazdasági vegyszerezés csökkentése, illetve a mérgező vegyszerek kiváltása az emberi egészségre kevésbé ártalmas anyagokkal. Így majd nemcsak azokban az évszakokban ihatunk jó minőségű csapvizet, amikor szünetelnek a mezőgazdasági munkák, hanem egész évben. (mindennapi.hu)

Víztisztító webáruház>>>

A hazai települések negyven százalékán gondok vannak az ivóvíz ellátással, s emiatt a magyarok negyede nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez - áll a Magyar Tudományos Akadémia tanulmányában. A felmérés megállapítja, hogy a legnagyobb gondot a víz természetes eredetű arzéntartalma jelenti, ez jelenleg 1,4 millió lakost érint. Tíz évvel ezelőtt indult ugyan egy országos program az ivóvíz minőségének a javítására, ám eddig "egy kapavágás sem" történt.

A magyarok negyede nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez, a települések negyven százalékán van gond a vízminőséggel - derül ki Magyar Tudományos Akadémia frissen megjelentetett tanulmányából. A felmérés szerint a legnagyobb gondot a víz természetes eredetű arzéntartalma jelenti, ez jelenleg 1,4 millió lakost érint, 2,5 millióan pedig olyan vezetékes ivóvízhez jutnak, amelyben az ammóniumion mennyisége haladja meg a normális értéket.

Az elemzés szerint több térségben a felszín alatti vizek minősége sem felel meg az ivóvízszabványnak. A felszín alatti víztestek tizenöt százaléka kapott gyenge minősítést. A vízminőséget elsősorban az Ukrajnából és Romániából belépő folyók nehézfém-szennyezettsége befolyásolja. A legkritikusabb térség az Alföld és a Tisza-völgy. Az Alföld egyes részein a hasznosítható vízkészlet 2050-re akár a felére is csökkenhet - írja a tanulmány.

Az országban 260 településen mérhető túlzottan magas arzéntartalom az ivóvízben. Különösen jellemzőek az ilyen problémák Dél-Kelet Magyarországon. A Csongrád megyei Eperjesen például még 1998 decemberében megtiltották az egészségügyi hatóságok a vezetékes ivóvíz fogyasztását.

Kiss Csaba a település polgármestere elmondta: a korlátozás bevezetése óta lajtoskocsikkal oldják meg a lakosság ivóvíz ellátását. Sokan azonban a tilalom ellenére is isznak a csapvízből. A többség nem tart a határérték feletti arzéntartalmú víztől - tette hozzá a település első embere -, mert már évtizedek óta fogyasztják és a faluban nem történtek ennek következtében megbetegedések.

Az önkormányzati vezető arról is beszélt, hogy tíz évvel ezelőtt indult egy országos program az ivóvíz minőségének a javítására. Eddig azonban csak tervek készültek, még egy kapavágás sem történt. Eperjesnek például az orosházi vízellátó bázisra kellne rákapcsolódnia, a jó minőségű ivóvizet onnan kellene a faluba vezetni. Ám csak a csővezeték kiépítése mintegy 50-60 millió forint kiadással járna, a fejlesztési programmal kapcsolatos összes kiadás pedig elérné a 250 millió forintot.

Elméletben a település 90 százalékos pályázati támogatást kaphatna a beruházás megvalósításához. Ám a hozzávetőleg 500 lelket számláló település még a projekt értékének a tíz százalékát kitevő saját erőt sem tudja előteremteni. A polgármester megjegyezte: a mostani kormányzat azt ígérte, hogy segít az önerő befizetésében, ám a jelenlegi gazdasági helyzetet figyelembe véve ez az ígéret nem túlzottan hihető. Kiss Csaba hozzátette: egyelőre nem lehet megmondani, hogy mikor oldódnak meg véglegesen a falu ivóvíz ellátási gondjai.

Nem isszák, mert nem tudják megfizetni

Az akadémiai tanulmány szerint a cél az, hogy 20 éven belül mindenki egészséges vizet ihasson az országban. Szakemberek arra is rámutatnak, hogy számos településen ugyan egészséges az ivóvíz, ám a lakosság egy része mégsem fogyasztja, mert nem képes megfizetni. Több településen pedig az okoz ellátási gondokat, hogy elöregedett a vízvezeték rendszer. Egyes hálózati részek még Ferenc József idején épültek meg. Emiatt hol akadozik a vízszolgáltatás, hol szennyező anyag kerül a hálózatba.

A stratégiai feladatok között az akadémiai tanulmány szerzői kiemelik, hogy a vízellátás és a csatornázás mellett a megfelelő minőségű ivóvíz biztosításáról, a szennyvizek összegyűjtéséről, kezeléséről, elhelyezéséről és a csapadékvizek elvezetéséről is gondoskodni kell. Magyarországon jelenleg a csatornázottság színvonala 72 százalék körüli. Míg a szomszédos Ausztriában vagy Németországban a csatornázottság kilencven százalékos.
 

Jelentősen javulhat az ivóvíz minősége Abonyban. Az arzén, az ammónia és a szerves anyag kiszűrésére új tisztítóberendezést szerelnek be. A több mint 300 millió forintos uniós támogatásból a legrégebbi csöveket is kicserélik, és olyan csapokat építenek be, amelyeken keresztül az egész hálózat átöblíthető.

Hosszadalmas, több évig tartó előkészítő munka után elkezdődhet a fejlesztés, amelynek köszönhetően jelentősen javul az abonyi ivóvíz minősége. A 340 milliós beruházáshoz 90 százalékos uniós támogatást nyert az önkormányzat.

ROMHÁNYINÉ Dr. BALOGH EDIT, polgármester, Abony: „237 millió forint értékben egy szűrőberendezés kerül kialakításra, közvetlenül a vízműtelep területén. Tehát a kitermelt vizet fogjuk szűrni, elsősorban arzénmentesítésre kaptuk ezt az összeget.”

Az eljárás vasoxidos arzénkicsapásból, az ammónia eltávolításából és több fokozató szűrésből áll. Így nem csak a mérgeket távolítják el a vízből, de a szerves-anyag tartalmát is jelentősen csökkentik. Ezután kevesebb fertőtlenítő szert, klórt kell a vízhez keverni, így jobb lesz az íze. A pályázat része a csőhálózat mosatása, öblítése is. Városszerte 40 csapot szerelnek fel, amelyeken keresztül nagy nyomással tudják kiengedni a vizet.

A Toldi utcában is nemrégen volt csőtörés, amely egy családi ház kerítését alámosta. Abony lakott területén mindenhol van vezetékes víz, így bővítésre nincs szükség. De az ivóvíz vezetékek elöregedtek, a cserére azonban az elnyert támogatásnak csak a 20 százalékát költhetik.

ROMHÁNYINÉ Dr. BALOGH EDIT, polgármester, Abony: „90 kilométer az ivóvíz hálózatunk, nagy része már negyven évnél öregebb hálózat. Kimondottan a belváros az ahol cserére vár a régi vízvezeték, itt eternit csövek vannak, ami azbeszt-cement tartalmú, és nagyon könnyen törnek gyakoriak a csőtörések, ezért ennek a projektnek a keretében kicserélésre kerül az ivóvíz vezeték is.”

A kivitelezés a csövek cseréjével hamarosan elkezdődik. Őszre szeretnének elkészülni a vezetékek fektetésével. A munkák sem a négyes utat, sem az új főteret nem érintik. Csak földutakat kell felbontani, amelyeket utána helyreállítanak, kijavítanak. A teljes beruházás az év végére fejeződhet be.

forrás:ctv.hu

Víztisztító webáruház>>>

Mérgező az ivóvíz, túl sok benne a bór Balatonfenyves egy részén, ezért több mint egy éve lajtos kocsikkal hoz vizet az önkormányzat. Külön cég szállította a fürdéshez, mosáshoz valót, de nekik tegnap lejárt a szerződésük és úgy tűnt, nem lesz vize a településnek. Végül ma megállapodtak, szeptemberig még hoznak vizet. Saját vezetékes ivóvíz pedig másfél év múlva lehet.

forrás:Tv2

Víztisztító webáruház>>>

Az ivóvízzel bejuttatott közepes mennyiségű arzén növeli a rákmegelőző állapotot jelentő bőrelváltozások kockázatát - állapították meg kutatók.

Bangladesben nem jó inni

Az American Journal of Epidemiology című szakfolyóiratban közzétett tanulmányhoz Bangladesben gyűjtöttek adatokat, ahol magas a természetes forrásvizek arzéntartalma. Nem ritka, hogy az arzén koncentrációja meghaladja a literenkénti 100 mikrogrammot a vízben.

A magas arzénszintet korábbi tanulmányok kapcsolatba hozták több ráktípussal, így a hólyagrákkal, tüdőrákkal és a bőrrákkal is.

Habibul Ahsan kutatásvezető, a Chicagói Egyetem munkatársa csoportjával több mint 10 ezer ember egészségét követte nyomon Bangladesben körülbelül hat éven át. Összességében 866 felnőttnél találtak rákmegelőző bőrelváltozásokat, a pigmentálódás megváltozását vagy a bőr megvastagodását, melyek az arzén által okozott bőrrák előjelei lehetnek.

Nagy dózis, nagy kockázat

Azoknál az embereknél, akiknek ivóvize literenként 200 mikrogramm arzént tartalmazott, háromszor nagyobb volt a rákmegelőző állapot kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik ivóvízének arzéntartalma 10 mikrogrammnál kevesebb volt. A közepes arzéntartalomnál (50-100 mikrogramm/liter) a kockázatnövekedés mértéke 69 százaléknak bizonyult.

Jelenleg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az ivóvíz arzéntartalmára a 10 mikrogramm/liter határértéket tekinti egészségesnek. Az Egyesült Államokban és az európai uniós országokban is ennyi a megengedett határérték, bár Magyarországon az uniós csatlakozás előtt 50 mikrogramm/liter volt. A magyar artézi vizekben is természetes szennyeződés az arzén, az ivóvíz arzéntartalma jelenleg hétszáz, többnyire dél-alföldi településen haladja meg az új egészségügyi határértéket, és mintegy 1,5 millió embert érint.

forrás:index.hu

VÍZTISZTÍTÓ WEBÁRUHÁZ>>>

Rákkeltő víz! Több mint 400 településen zárhatják el a csapokat Az arzénes víz leginkább a kismamákra és a 6 éven aluli gyermekekre veszélyes. Az ÁNTSZ 400 településen magasabb arzén-koncentrációt mért az ivóvízben, mint amennyi megengedett. Így akár áprilistől megtilthatják, vagy korlátozhatják a víz fogyasztását. Akkor pedig az érintett önkormányzatoknak zacskós vizet, illetve lajtos kocsit kell biztosítaniuk. Ez legalább 150 millió forinttal terhelné meg az önkormányzatok büdzséjét. Bugyin már évek óta probléma a rossz vízminőség - panaszkodnak is miatta a falubeliek. A legtöbben inkább palackos vizet isznak, sőt olyanok is akadnak, akik tisztálkodásra is a bolti vizet használják. Somogyi Béla polgármester szerint a probléma az, hogy a falut három kút látja el vízzel, ám mindegyikben a megengedettnél háromszor magasabb az arzéntartalom. 30 mikrogramm literenként, pedig legfeljebb 10 lehetne. Ez az érték már ártalmas az egészségre – akár daganatos megbetegedéseket is okozhat. A polgármester azt mondja, korábban is szerették volna megoldani a tisztítást, de nem pályáztak, mert a település büdzséje nem bírta volna az önerőt. A pénzt mostanra sikerült összeszedniük. „Ez összértékben 300 millió forint értékű projektet jelent, de ebben nem csak arzénmentesítés van, hanem vas és mangánmentesítés is” – fogalmazott. Ahol viszont nem pályáznak, ott csak palackos, vagy zacskós vizet lehet majd inni. Az alacsony kihasználtság miatt pedig később már nem is lehetőség sem lesz pályázni – mondják a szaktárcánál. Az arzénes víz leginkább a kismamákra és a 6 éven aluli gyermekekre veszélyes. Mai napig nincs meg az uniós cél A WHO 10 µg/literben (mikrogramm) határozta meg az ivóvízben megengedett határértéket, amelyet az Európai Unió is átvett és 2003. december 25-től ez minden tagállamra kötelező. Hazánkban a nyolcvanas években kezdték felismerni az arzén egészségre káros hatását, ekkor azonban még a ma már bizonyítottan mérgező 50 µg/literes határérték elérése volt a cél. Egy felmérés során kiderült, hogy 400.000 ember még ennél az értéknél is magasabb arzéntartalmú vizet fogyasztott. A következő évek során nagy erőkkel folyt a vizek megtisztítása, de a mai napig nem sikerült elérni az EU által előírt 10 µg/liter értéket. Annak ellenére sem, hogy hazánk 2009. december 26-ig kapott erre haladékot és ennek megvalósításához 240 milliárd forintos EU-s támogatás is járt, amelynek felhasználásához azonban 10 százalékos önrészt kell(ett volna) az adott önkormányzatoknak előteremtenie. Hatások évtizedek múlva A probléma leginkább a Dél-alföldet és Borsod megyét érinti, de az ország teljes területén találhatók elszórva veszélyeztetett települések. Az itt élők eddig is ki voltak téve a kockázatnak, amelynek hatásai évek, évtizedek múlva jelentkezhetnek – sokat mondó statisztikai adat, hogy a leginkább érintett területeken a tüdőrákban megbetegedettek aránya egy ötödével haladja meg a nem fertőzött területeken élők közötti betegek számát -, mégsem tudtunk az elmúlt majdnem tíz évben jelentős előrelépéseket elérni az ügyben. atv.hu

Víztisztító webáruház>>>