víztisztító-háztartási víztisztítás

A határértékeket meghaladó mértékben talált mérgező növényvédőszer-maradékokat egy laboratóriumi elemzés a nyár elején vett budapesti ivóvízmintákban. A minták közül egy származik az osztrák-szlovák határról, négy Szlovákiából és 26 Magyarországról.

A 31 vizsgált vízminta mindegyike tartalmazott kisebb-nagyobb mennyiségben növényvédőszer-maradékokat. Két május végi budapesti ivóvízminta jelentősen a határérték fölött tartalmazott gyomirtásra használt acetoklórt, az egyikben literenként 221, a másikban 173 nanogramm volt a mért érték a megengedett 100 nanogramm helyett. Az acetoklór a Kaliforniai Környezetvédelmi Ügynökség szerint rákot okoz. Ilyen besorolása Európában nincsen, ám szerepel a hormonrendszert károsító anyagok európai uniós listáján. A leggyakoribb vízszennyező az acetoklór, amely egy híján az összes mintában előfordult. Viszonylag gyakran találtak metolaklórt, továbbá néhány esetben az évek óta betiltott és a gyomorrák kialakulásával összefüggésbe hozott atrazint, valamint a szintén a forgalomból már kivont trifluralint.

Az MTA NKI vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy azok a növényvédő szerek, amelyek megjelennek a Dunában, bár kisebb koncentrációban, de kimérhetőek az ivóvízben is. A mintavételek a 2011. május 26. és június 21. közötti időszakra estek, vagyis a mezőgazdasági vegyszeres kezelések megtörténtét követően.

"A Levegő Munkacsoport azt szeretné elérni, hogy egész évben mindenki egészséges ivóvizet ihasson. A vizsgálat eredményei remélhetőleg rádöbbentik a döntéshozókat, hogy határozott intézkedéseket kell hozniuk a folyóinkat és tavainkat érő mezőgazdasági eredetű szennyezés csökkentésére" - jelentette ki Simon Gergely környezetkémikus, a Levegő Munkacsoport programvezetője.

Sajnos a mostanihoz hasonló eseti mérések csak a szennyezés kimutatására alkalmasak, de a források és a folyamatok földerítésére, a szennyezés megelőzésére már nem. Ezért a hazai vizek folyamatos monitorozása elengedhetetlenül szükséges a víz- és talajszennyezések nyomon követésére, az illegális szerhasználat kimutatására, valamint a korábban kijuttatott, mára azonban kivont szerek anyagi átalakulásainak (felhalmozódás, lebomlás) lehetséges környezeti hatásainak követésére.

A cél az uniós előírásokkal összhangban olyan nemzeti akcióterv elkészítése és elfogadása a növényvédő szerek fenntartható használatáról, amely eredményeként csökken az ártalmas szerek használata a mezőgazdaságban, és ezáltal javul a vizek minősége.

Sürgető a hatósági ellenőrzés megerősítése és a kockázatcsökkentő, felvilágosító programok fokozott finanszírozása. Minderre annál is inkább szükség van, mert az elmúlt években történt leépítések után az ellenőrző hatóságok már alkalmatlanok a túlzott, illetve tiltott vegyszerezés visszaszorítására.

A mérési adatokból azonban egyáltalán nem következik, hogy ezentúl csak ásványvizet ihatunk.
A kiürült ásványvizes palackok gyártása és nem megfelelő kezelése komoly környezeti problémákat okozhat (a gyártásukhoz sok energia, nyersanyag szükséges, a műanyag palackok illegális elégetésekor rendkívül mérgező vegyületek kerülhetnek a levegőbe, az elhasznált palackok a hulladékhegyeket növelik).

Az ELTE Kémiai Intézet Analitikai Kémiai Tanszéke emellett több neves ásványvízben is mért PET palackból származó antimonszennyezést 2009-ben. Az antimon az arzénhez hasonló módon mérgező elem. Idén publikált vizsgálatok szerint a műanyagflakonban tárolt vizek hormonális aktivitása is megemelkedett.
A felszíni vizek szennyezettségére nem áll rendelkezésre elegendő hivatalos információ. A legtöbb szennyezőanyagra nem is léteznek felszíni vízre érvényes határértékek, a hatóságok nem mérnek elegendő számú mintát, továbbá az eddiginél többféle szennyezőanyag mérése lenne szükséges. A feladat a határértékek szigorításával a mezőgazdasági vegyszerezés csökkentése, illetve a mérgező vegyszerek kiváltása az emberi egészségre kevésbé ártalmas anyagokkal. Így majd nemcsak azokban az évszakokban ihatunk jó minőségű csapvizet, amikor szünetelnek a mezőgazdasági munkák, hanem egész évben.